Okosabb lesz a gyerek, ha gitározni tanul – a legújabb kutatások szerint

A zenetanulás javítja az agyműködést – a legújabb kutatások szerint 

Számos tudományos kísérlet bizonyítja, hogy a zene és gitár tanulás pozitív változásokat okoz az agy különböző területein és fejleszti a gyerekek mentális képességeit.

A gitaregyetem.hu összegyűjtötte azokat a kutatásokat, melyek tudományosan is igazolják a zenetanulás mentális képességekre gyakorolt pozitív hatásait.

Okosabb lesz a gyerek, ha zenét tanul?

Laurel Trailor, a West Hamilton-i McMaster Egyetem igazgatója, kutatásai során arra a felismerésre jutott, hogy a zenetanulás hatására javul a gyerekek felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, melyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek később az iskolában.

Trailor és munkatársai óvodáskorú gyerekekkel végeztek kísérletet, és azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik zenei képzésben vettek részt, kivétel nélkül jobban teljesítettek a különböző hangfelismerő teszteken, mint azok a társaik, akik nem tanultak zenét. A kutatás első körben azt igazolta, hogy a zenetanulás fejleszti az agy hallókérgét, melyújabb kérdéseket vetett fel. Vajon más elváltozásokat is képes okozni az agyban a zenei képzés? Lehet, hogy általánosan kihat a gondolkodásra és a megismerési képességre?

Laurel Trailor válasza egyértelmű igen. Ahogy összehasonlította az azonos típusú vizsgálatok során megfigyelt elektromos és mágneses impulzusokat az agyban, felismerte, hogy már akár egy vagy két év zenetanulás is fejlettebb memóriát és jobb összpontosítási képességet okoz.

„Úgy tűnik, hogy a zenetanulás (nem a passzív zenehallgatás) hatékonyan fejleszti a figyelem és memória képességét, amely a tanulás számos területen vezet jobb eredményekhez,” mondta Trailor.

Trailor szerint ennek az lehet az oka, hogy a motoros és hallási készségek együttes összjátékaként tudunk csak megszólaltatni egy hangszert, ami erősen bevonja a figyelmet, memóriát és a koncentrációt. Az agynak ezek a területei elkezdenek gyorsabban fejlődni. A közös zenélés pedig egyéb készségeket, például a másikra való odafigyelést és érzékelést is fejleszti.

A passzív zenehallgatás ezzel szemben nem igényel ilyen „erőfeszítéseket” az agyunktól, ezért nem is fejleszti ugyanolyan hatékonyan a mentális képességeket, mint a hangszeren való játszás.

Gyógyír lehet a diszlexiára is

A Harvard Egyetem kutatója, Gottfried Schlaug szintén komoly összefüggést talált a kisgyermekkori zenei képzés és a mentális képességek fejlődésével kapcsolatosan. Szerinte a zene pozitív hatása azonban a verbális és nonverbális képességekre is kihat. Kutatásai során azt is felfedezte, hogy a különböző hangszerek más területet módosítanak az agyban. Az énekesek agyában bekövetkező változások némileg eltértek a vonós vagy billentyűs hangszereken játszókétól.

A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnőbb összefüggés talált például a diszlexiás gyerekek körében. „Az eredmények arra utalnak, hogy egy zenei beavatkozás, mely erősíti az alapvető felfogóképességet, bizonyos nyelvi hiányokat is orvosolhat,” nyilatkozta Schlaug.

A zene a személyiségre is kihat /Jobban teljesítettek a pszichológiai teszteken is

Glenn Schellenberg a Toronto Egyetem pszichológia professzora közvetlenül azt vizsgálta, hogy a zene kihat-e a személyiség egyéb területeire is, mint viselkedés, szociális készségek, beilleszkedés, konfliktuskezelés, intelligencia. Ezt azonban nem könnyű vizsgálni, hiszen számos egyéb tényező is közrejátszik, mint családi háttér, szülők anyagi helyzete, az oktatás minősége, ennek ellenére Schlennberg egyértelműen azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak.

Schellenberg előszeretettel hangoztatja, hogy a zene nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti.

 

 

 

 

Kategória Egyéb

Szólj hozzá!